Évközi 2. vasárnap

Tegyetek meg mindent, amit csak mond! (Jn 2,1-11)

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből (Jn 2,1-11)

Abban az időben:
Menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival együtt. Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: „Nincs több boruk.” Jézus azt felelte: „Mit akarsz tőlem, asszony! Még nem jött el az én órám.” Erre anyja szólt a szolgáknak: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!”
Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérős. Jézus szólt a szolgáknak: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” Meg is töltötték azokat színültig. Ekkor azt mondta nekik: „Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak.” Odavitték.
Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való. A szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták. A násznagy hívatta a vőlegényt, s szemére vetette: „Először mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort.”
Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne.

OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből (Iz 62,1-5)

Az Úr úgy szereti választott népét, mint menyasszonyát a vőlegény. Sion és Jeruzsálem a választott nép jelképe.
Így szól az Úr:
Sion miatt nem hallgathatok, és Jeruzsálem miatt nem nyugszom, amíg föl nem ragyog igazsága, mint a hajnal, és szabadulása, mint a fáklya, nem tündököl.
Meglátják majd a népek igazságodat és a királyok dicsőségedet. Új néven hívnak majd, amellyel az Úr ajka nevez el. A dicsőség koronája leszel az Úr kezében, királyi fejdísz Istened kezében.
Nem hívnak többé „Elhagyottnak”, sem országodat „Pusztaságnak” hanem így neveznek: „Gyönyörűségem”, és országodat: „Menyasszony”, mert az Úr örömét találja benned, s országod újra férjhez megy. Mert amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled, aki téged felépít; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 95,1-2a.2b-3.7-8a.9-10a és c) – 11. tónus

Válasz: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.
Előénekes: Énekeljetek az Úrnak új éneket, * minden föld az Úrnak énekeljen.
Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, * napról napra hirdessétek üdvösségét.
Hívek: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.
E: Hirdessétek dicsőségét a nemzetek között, * és csodatetteit minden népnek.
H: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.
E: Népek családjai, adjatok az Úrnak, † adjatok az Úrnak dicsőséget és hatalmat, * ismerjétek el az Úr nevének dicsőségét.
H: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.
E: Boruljatok le az Úr előtt, † színe előtt rendüljön meg az egész föld, mondjátok a nemzeteknek: „Az Úr uralkodik!”
H: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből (1Kor 12,4-11)

Testvéreim! A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a csodajelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz.
A lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Az egyik ugyanis a bölcsesség ajándékát kapja a Lélektől, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektől. A harmadik a hitet kapja ugyanabban a Lélekben, vagy pedig a gyógyítás adományát szintén ugyanabban a Lélekben. Van, aki csodatevő hatalmat kap, van, akinek a prófétálás képessége vagy a szellemek elbírálása jut osztályrészül. Más a különféle nyelvek adományát vagy pedig a nyelvek értelmezését nyeri el ajándékul.
Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek.

ALLELUJA (2Tessz 2,14) – 6. tónus