Karácsony vigília szentmise

Jézus megszületik Máriától, aki jegyese Józsefnek, Dávid fiának. (Mt 1,1-25)

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből (Mt 1,1-25)

Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája.
Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Juda és testvérei, Dudának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm, Eszrómnak Árám, Árámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszón, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Ruttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát,  Jozafátnak Dórám; Dórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámósz, Ámósznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
A babiloni fogság után: Jekoniásnak Szálátiél volt a fia, Szálátiélnek Zorobábel, Zorobábelnek Ábiud, Ábiudnak Elijakim, Elijakimnak Ázór, Ázórnak Szádok, Szádoknak Áhim, Áhimnak Eliud, Eliudnak Eleazár, Eleazámak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizednégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságig tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságtól Krisztusig is tizennégy nemzedék.
Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentféléktől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezét úgy határozott; hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt:
“József, Dávid fia, ne félj. attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.”
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
   Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
   és az Emmánuel nevet adják neki,
   ami azt jelenti: „Velünk az Isten”.
Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg az világra nem hozta a fiát: a gyermeket pedig elnevezte Jézusnak.

OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből (Iz 62,1-5)

Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz, aki békét hirdet, örömhírt hoz, kikiáltja a szabadulást, aki azt mondja Sionnak: „Királlyá lett a te Istened”. Figyelj csak! Őrszemeid felemelik hangjukat, és mind ujjonganak, mert szemtől szembe látják, hogy visszatér az Úr Sionra.
Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert az Úr megvigasztalja népét és megváltja Jeruzsálemet. Az Úr felemelte szent karját minden nemzet szeme láttára, és meglátja a föld minden határa, hogy szabadítást szerez Istenünk.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 88, 4-5.16-17.27.29)  –  6. tónus

Válasz: Hadd énekeljem örökké * Urunknak irgalmas jóságát.

Előénekes: Választottammal szövetséget kötöttem, * megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
„Megerősítem ivadékodat örökre * és megszilárdítom trónodat
nemzedékről nemzedékre.”
Hívek: Hadd énekeljem örökké * Urunknak irgalmas jóságát.

E: Boldog a nép, amely tud ünnepelni, * arcod fényében járhat, Uram.
Egész nap örvendeznek nevednek, * és igazságod felmagasztalja őket.
H: Hadd énekeljem örökké * Urunknak irgalmas jóságát.

E: „Így szólít engem: Atyám vagy nékem, * Istenem és üdvöm sziklája.”
„Irgalmam iránta örökké megmarad, * szövetségem hűsége nem szűnik
meg.”
H: Hadd énekeljem örökké * Urunknak irgalmas jóságát.

SZENTLECKE az Apostolok Cslekedeteiből (ApCsel 13,16-17; 22-25)

Amikor Pál apostol a pizidiai Antiókiába érkezett, a zsinagógában szólásra emelkedett. Kezével csendet parancsolt, és beszélni kezdett:
„Izraelita férfiak, és ti istenfélők, figyeljetek! Izrael népének Istene kiválasztotta atyáinkat, és Egyiptom földjén a száműzetés napjaiban nagy néppé tette őket. Azután hatalmas karjával kivezette őket onnan, és mintegy negyven éven át táplálta őket a pusztában.
Később Dávidot támasztotta nekik királyul. Róla így nyilatkozott:
»Rátaláltam Dávidra, Izáj fiára, a szívem szerint való férfiúra. Ő majd
teljesíti minden szándékomat.«
Ígéretéhez híven az ő utódai közül támasztotta Isten Izrael számára a Megváltót, Jézust. Az ő érkezése előtt János Izrael egész népének a bűnbánat keresztségét hirdette. Amikor János befejezte küldetését, így szólt: »Nem az vagyok, akinek engem hisztek. De íme, itt jön már az, akinek a saruját sem vagyok méltó leoldani.«

Alleluja  – 2. tónus

Alleluja! Alleluja!

Holnap eltörli a világ Megváltója az emberiség bűneit, * és ő uralkodik majd fölöttünk.

Alleluja!

A fenti evangéliumi szakaszhoz tartozó lectio divina segédanyag
az alábbi ikonokra kattintva tölthető le:

lectio-divina-pecsi-egyhazmegyelectio-divina-pecsi-egyhazmegyelectio-divina-pecsi-egyhazmegye