Advent 4. vasárnap

Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? (Lk 1,39-45)

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből (Lk 1,39-45)

Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Juda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!”

OLVASMÁNY Mikeás próféta könyvéből (Mik 5,1-4a)

Ezt mondja az Úr:
Te, efratai Betlehem, bár a legkisebb vagy Juda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza. Ezért elhagyja őket az Úr, míg nem szül, akinek szülnie kell, és testvéréhez, Izrael fiaihoz vissza nem tér a maradék.
Föllép és legelteti nyáját az Úr erejében, az Úrnak, az ő Istenének, fenséges nevében. Akkor biztonságban élnek, mert hatalmát kiterjeszti egészen a föld határáig: és ez lesz a béke.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 79,2ac és 3b.15-16.18-19)  –  4g tónus

Válasz: Zsolt 79,2ac és 3b.15-16.18-19
Előénekes: Figyelj ránk, Izrael pásztora, * ragyogj fel, aki trónolsz a kerubok fölött!
Mutasd meg hatalmadat, * jöjj, hogy megszabadíts minket!
Hívek: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!
E: Seregek Ura, fordulj hozzánk, † tekints le az égből, * lásd, és látogasd meg ezt a szőlőt!
Védd meg, amit jobbod ültetett, * és az emberfiát, akit magadnak megerősítettél.
H: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!
E: Jobbod embere fölé tárd ki kezedet, * az emberfia fölé, akit magadnak megerősítettél.
Nem hagyunk el többé, éltess még bennünket, * és mi segítségül hívjuk nevedet.
H: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből (Zsid 10,5-10)

Testvéreim! Krisztus, amikor a világba lép, így nyilatkozik:
Áldozatot és ajándékot nem kívántál, hanem emberi testet alkottál nekem. Nem kedves előtted az engesztelő és égőáldozat. Ezért így szóltam: Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat, amint a könyvtekercsben rólam írva van.
Először tehát ezt mondta: „Áldozatot, ajándékot, engesztelő és égőáldozatot nem akartál, nem volt az kedves előtted”, jóllehet ezeket a törvény írta elő. Azután így folytatta: „Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat.” Tehát az előzőket eltörli, hogy helyébe állítsa az utóbbit. Vagyis Isten akarata szerint Jézus Krisztus testének feláldozása egyszer s mindenkorra megszentel bennünket.

Alleluja (Lk 1,38) – 2. tónus

Alleluja! Alleluja!

Íme, az Úrnak szolgálóleánya, * legyen nekem a te igéd szerint.

Alleluja!

A fenti evangéliumi szakaszhoz tartozó lectio divina segédanyag
az alábbi ikonokra kattintva tölthető le*:

lectio-divina-pecsi-egyhazmegyelectio-divina-pecsi-egyhazmegyelectio-divina-pecsi-egyhazmegye

* Az EPUB és MOBI formátumú dokumentumokat
az ingyenes PocketBook Reader aplikációval teszteltük.