OLVASMÁNY Mózes második könyvéből (Kiv 19,2-6a)

Az Egyiptomból való kivonulás harmadik hónapjában Izrael fiai elindultak Refidimből. A Sínai pusztába érkeztek, és ott letáboroztak. Táborukat a heggyel szemben ütötték föl.
Mózes elindult Isten elé, az Úr pedig a hegyről így szólt hozzá: „Ezt közöld Jákob házával és hirdesd Izrael fiainak: Láttátok, mit tettem az egyiptomiakkal, és mi módon hordoztalak titeket sasszárnyon és hoztalak ide magamhoz. Ha tehát hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, akkor az összes népek között különleges tulajdonommá teszlek benneteket, hiszen az egész föld az enyém. Papi királyságom és szent népem lesztek.”

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 99,2.3.5)  –  1. tónus

Válasz: Mi vagyunk az Isten népe, * jó Pásztorunk táplál minket.
Előénekes: Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, * szolgáljatok az Úrnak vigassággal.
Járuljatok színe elé, * vidám énekszóval.
Hívek: Mi vagyunk az Isten népe, * jó Pásztorunk táplál minket.
E: Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, * övé vagyunk, ő alkotott minket.
Az ő népe vagyunk, * legelőjének nyája.
H: Mi vagyunk az Isten népe, * jó Pásztorunk táplál minket.
E: Valóban jó az Úr, † irgalma örökké megmarad, * és hűsége nemzedékről nemzedékre.
H: Mi vagyunk az Isten népe, * jó Pásztorunk táplál minket.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt  leveléből (Róm 5,6-11)

Testvéreim!
Amikor még erőtlenek voltunk, Krisztus az erre alkalmas időben meghalt a bűnösökért, pedig az igazért is alig hal meg valaki, legfeljebb a jótevőért adja életét az ember. Isten azonban azzal bizonyítja irántunk való szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk.
Most, hogy vére árán igazzá váltunk, még sokkal inkább megment bennünket haragjától. Mert ha Fia halála által kiengesztelődött velünk az Isten, most, hogy kibékültünk vele, az ő életébe oltva, mennyivel inkább megszabadulunk.
Sőt, ezenfelül még dicsekszünk is az Istenben, Urunk Jézus Krisztus által, aki megszerezte nekünk a kiengesztelődést.

ALLELUJA (Mt 1,15)  –  8g tónus

Alleluja! Alleluja!

„Az igazság Lelke majd tanúságot tesz rólam”, mondja az Úr, * „és ti is tanúságot tesztek rólam”.

Alleluja!

OLVASMÁNY Jeremiás próféta könyvéből (Jer 20,10-13)

Jeremiás próféta így panaszkodik szenvedése idején: Hallom sokak gyalázkodását: „Rettegés mindenütt! Jelentsétek föl! Följelentjük!” Még azok is, akik barátaim voltak, bukásomra lestek: „Hátha valamiképp tőrbe csalhatnánk, legyőzhetnénk, és bosszút állhatnánk rajta.”
De az Úr, mint hős harcos, mellettem áll. Ellenfeleim meginognak, s nem bírnak velem, szégyent vallnak és elbuknak.
Örökké tartó, soha el nem múló gyalázatban lesz részük. Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd lássam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet.
Énekeljetek az Úrnak! Dicsőítsétek az Urat, mert kiszabadította a szegénynek lelkét a gonoszok kezéből.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 68,8-10.14 és 17.33-35)  –  2. tónus

Válasz: Uram, hallgass meg engem, * nagy irgalmasságod szerint. 
Előénekes: A gyalázatot érted viselem, * arcomat érted borítja szégyen.
Testvéreim előtt idegenné lettem, * anyám fiai sem ismernek reám.
Hívek: Uram, hallgass meg engem, * nagy irgalmasságod szerint.
E: A házadért való buzgóság emészt engem, * rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.
De én hozzád imádkozom, Uram, * kegyelmed idején, Istenem.
H: Uram, hallgass meg engem, * nagy irgalmasságod szerint.
E: Mérhetetlen jóságodban hallgass meg, * hűséged szerint segíts rajtam.
Hallgass meg, Uram, hisz kegyelmed jóságos, * irgalmad bőségében tekints reám.
H: Uram, hallgass meg engem, * nagy irgalmasságod szerint.
E: Az alázatosak látják ezt és örülnek, * keressétek Istent, és szívetek újra éled.
Mert az Úr meghallgat minden szegényt, * és foglyait nem hagyja magukra.
H: Uram, hallgass meg engem, * nagy irgalmasságod szerint.
E: Dicsérje őt az ég, a föld és a tenger, * és bennük minden élőlény.
H: Uram, hallgass meg engem, * nagy irgalmasságod szerint. 

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt  leveléből (Róm 5,12-15)

Testvéreim!
A bűn egy ember által lépett a világba, és a bűn következményeként a halál. Így a halál minden ember osztályrésze lett, mert mindnyájan bűnbe estek.
Volt a világon bűn a mózesi törvény előtt is, de a bűn, ha nincs törvény, nem számít bűnnek. Ám a halál mégis uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem vétkeztek mint Ádám, aki az Eljövendőnek előképe.
A kegyelem hatása azonban nem olyan, mint a bűnbeesésé. Mert ha egynek bűnbeesése miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme és az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra.

ALLELUJA (Jn 15,26b és 27a)  –  7b. tónus

Alleluja! Alleluja!

„Az igazság Lelke majd tanúságot tesz rólam”, mondja az Úr, * „és ti is tanúságot tesztek rólam”.

Alleluja!

OLVASMÁNY Jób könyvéből (Jób 38,1.8-11)

Jób panaszára az Úr felelt a viharból, és így szólt: „Ki zárta el kettős kapuval a tengert, amikor előtört a mélység öléből, amikor ruha gyanánt megalkottam neki a felhőket, és ködből pólyát adtam neki, amikor határvonalat szabtam számára, és gátat építettem, kettős kapuval? Azt mondtam neki: »Eddig jöjj és ne tovább! Itt törjön meg hullámaid gőgje!«”

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 106,23-24.25-26.28-29.30-31)  – 8g tónus

Válasz: Adjatok hálát az Úrnak, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
Előénekes: Akik hajóikon tengerre szálltak, * a nagy vizeken végezték munkájukat,
azok látták az Úr nagy tetteit, * a mély tengeren szemlélték csodáit.
Hívek: Adjatok hálát az Úrnak, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Szavára szélvihar támadt, * és hullámai feltornyosultak.
Felemelkedtek az égig, majd a mélységbe zuhantak, * nagy veszedelmükben kétségbe estek.
H: Adjatok hálát az Úrnak, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Gyötrelmükben felkiáltottak az Úrhoz, * aki szorongatásukból kihozta őket.
Szellővé csendesítette a vihart, * hullámai elcsitultak.
H: Adjatok hálát az Úrnak, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Örvendeztek, mert csendesség támadt, * és a várva várt révbe vezette az őket.
Nagy jóságáért adjatok hálát az Úrnak, * az emberek fiaival tett nagy csodáiért.
H: Adjatok hálát az Úrnak, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből (2Kor 5,14-17)

Testvéreim!
Krisztus szeretete sürget minket, hiszen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt. És ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. Ezután tehát nem ismerünk senkit emberi szempontból. Ha Krisztust azelőtt emberi módon ismertük is, most már nem úgy ismerjük. Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény.

ALLELUJA (Lk 7,16 ) – 2. tónus

Alleluja! Alleluja!

Nagy próféta támadt köztünk, * Isten meglátogatta az ő népét.

Alleluja!