OLVASMÁNY Mózes első könyvéből (Ter 18,20-32)

Ábrahámnak megjelent az Úr, és így szólt hozzá: „Szodoma és Gomorra bűne már égbe kiált, és igen súlyossá lett. Lemegyek hát, és megnézem, hogy valóban úgy viselkedtek-e, ahogyan hozzám szállt az ellenük szóló panasz szava, vagy sem; tudni akarom.”
Ekkor az Úr kíséretében levő két férfi Szodoma felé indult, de Ábrahám megállt az Úr előtt. Azután Ábrahám közelebb lépett, és megszólalt: „Valóban el akarod pusztítani az igazakat a gonoszokkal? Talán ötven igaz is akad a városban. Igazán a vesztüket akarod? Nem kegyelmezel meg inkább a helységnek az ötven igazért, aki ott lakik? Távol legyen tőled, hogy az igazakat megöld a gonoszokkal együtt, és az igazaknak meg a gonoszoknak így egyenlő legyen a sorsuk. Ez nem méltó hozzád! Te az egész föld bírája, ne tennél igazságot?!”
Az Úr így válaszolt: „Ha ötven igazat találok Szodoma városában, értük megkegyelmezek az egész helységnek.”
Ábrahám folytatta és így szólt: „Ha már egyszer elkezdtem, hadd szóljak Uramhoz, ámbár csak por és hamu vagyok. Lehet, hogy öt még hiányzik az ötven igazhoz. Az öt miatt elpusztítod az egész várost?” Az Úr így válaszolt: „Nem pusztítom el, ha legalább negyvenöt igazat találok benne.”
Erre Ábrahám folytatta beszédét: „De lehet, hogy csak negyven van.” Az Úr ezt felelte: „Negyven miatt sem fogom megtenni.”
Ő újra így szólt: „Ne haragudj, Uram, ha beszélek, de lehet, hogy csak harmincan lesznek.”
Ezt válaszolta: „Ha harmincat találok, akkor sem teszem meg.” Ábrahám aztán újra szólt: „Nos, ha már egyszer bátorkodtam Urammal beszélni: Mi lesz, ha csak húszat találsz?”
Az Úr így felelt: „Húszért is megkímélem.”
Ő folytatta: „Ne haragudj rám, Uram, ha még egyszer szólok: Lehet, hogy csak tízen vannak.” Ezt válaszolta: „Tíz kedvéért is megkímélem a várost.”

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 137,1-2a.2bc-3.6-7ab.7c-8 )  –  12. tónus

Válasz: Amely napon hozzád kiáltok, * hallgass meg engem, Istenem.
Előénekes: Ünnepellek, Uram, szívem mélyéből, * mert meghallgattad ajkam igéit.
Angyalaid előtt zsoltárt éneklek, * szent templomodban arcra borulok.
Hívek: Amely napon hozzád kiáltok, * hallgass meg engem, Istenem.
E: Szent nevedet mindig megvallom, * irgalmadért és igaz voltodért.
Amely napon hozzád kiáltok, hallgass meg engem, * gyarapítsd az erőt lelkemben.
H: Amely napon hozzád kiáltok, * hallgass meg engem, Istenem.
E: Valóban fölséges az Úr: † az alázatosnak gondját viseli, * messziről felismeri, kik a gőgösök.
Örökké tart, Uram, a te irgalmad: * ne vesd meg kezed alkotásait.
H: Amely napon hozzád kiáltok, * hallgass meg engem, Istenem.
E: Megszabadít engem a te jobb kezed, * az Úr javamra dönti el ügyem.
Örökké tart, Uram, a te irgalmad, * ne vesd meg kezed alkotásait.
H: Amely napon hozzád kiáltok, * hallgass meg engem, Istenem.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből (Kol 2,12-14)

Testvéreim! A keresztségben Jézus Krisztusba temetkeztetek el, és benne fel is támadtatok annak az Istennek az erejébe vetett hit által, aki őt a halálból feltámasztotta.
Titeket tehát, akik bűneitek és testi körülmetéletlenségetek következtében halottak voltatok, vele együtt életre keltett. Megbocsátotta minden bűnünket. A következményeivel ellenünk szóló adóslevelet eltörölte, az útból eltávolította és a keresztre szegezte.

ALLELUJA (Vö. Róm 8,15bc)  –  12. tónus

Alleluja! Alleluja!

A fogadott fiúság Lelkét kaptátok, * általa szólítjuk Istent Atyának.

Alleluja!

OLVASMÁNY a Királyok első könyvéből (1Kir 3.5.7-12) 

Gibeonban megjelent az Úr Salamonnak, éjszaka, álmában. Így szólt Isten: „Bármit kérsz, megadom neked!” Salamon ezt mondta: „Uram és Istenem, királlyá tetted szolgádat atyám, Dávid helyett. Dehát fiatal ember vagyok, nem tudom, miként kell uralkodni. Szolgád a te kiválasztott néped élén áll, egy nagy nép élén, amelynek se szeri, se száma. Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat. Mert hisz ki tudná másképp kormányozni ezt a te nagyszámú népedet?”
Tetszett az Úrnak, hogy Salamon ilyen kéréssel fordult hozzá. Ezért Isten ezt mondta neki: „Mivel épp ezzel a kéréssel fordultál hozzám, és nem hosszú életet vagy gazdagságot kértél magadnak, nem is ellenséged életét kérted, hanem bölcsességért könyörögtél, hogy igazságot szolgáltathass, íme, megadom neked, amit kértél. Olyan bölcs és értő szívet adok neked, amilyen nem volt előtted, s nem lesz utánad sem.”

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 118,57.72.76-77.127-128.129-130)  –  4. tónus

Válasz: Törvényedet szívből szeretem, * én Uram, Istenem.
Előénekes: Hittel vallom: † Az az én osztályrészem, Uram, * hogy igéidet megtartsam.
Drágább nekem ajkad törvénye * sok ezer aranynál, ezüstnél.
Hívek: Törvényedet szívből szeretem, * én Uram, Istenem.
E: Vigasztalásomra legyen irgalmad, * amint szolgádnak megígérted.
Irgalmasságod éltessen engem, * mivel törvényed az én gyönyörűségem.
H: Törvényedet szívből szeretem, * én Uram, Istenem.
E: Parancsaidat többre tartom az aranynál, * kedvesebb nekem, mint a színarany.
Ezért parancsaidhoz tartom magamat, * gyűlölöm a hazugság minden útját.
H: Törvényedet szívből szeretem, * én Uram, Istenem.
E: Minden rendelésed csodálatraméltó, * lelkem ezért megtartja őket.
Ragyogva világít szavad fénye, * okossá teszi a kicsinyeket.
H: Törvényedet szívből szeretem, * én Uram, Istenem.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt  leveléből (Róm 8,28-30)

Testvéreim!
Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket. Akiket ugyanis előre ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra. Így lesz ő elsőszülött a sok testvér között. Akiket előre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat igazzá tette, akiket pedig igazzá tett, azokat meg is dicsőítette.

ALLELUJA (Vö. Mt 11,25)  –  8G. tónus

Alleluja! Alleluja!

Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Istene, * mert feltártad a kicsinyeknek országod titkait.

Alleluja!